Hova kerül az építési hulladék Magyarországon?

Frissítve: 2026. június

Az építőipar az egyik legnagyobb hulladéktermelő ágazat. Bontanak, építenek, felújítanak, és az anyag amit nem használnak tovább, valahova menni kell. A kérdés az, hogy hova.

Mennyi hulladék keletkezik?

Magyarországon évi 5-6 millió tonna építési és bontási hulladék keletkezik. Ennek nagy része inert anyag: beton, tégla, vakolat, föld. Ezek nem mérgezők, nem bomlanak, de helyet foglalnak. Ha lerakóba kerülnek, évszázadokig ott maradnak.

Mi történik vele?

Az EU célkitűzés szerint 2020-ra az építési hulladék 70%-át újra kellett volna hasznosítani. Magyarország ezt hivatalosan teljesítette, de a valóság ennél árnyaltabb. A statisztikában a "feltöltésre felhasznált föld" is újrahasznosításnak számít, pedig az nem igazi újrahasznosítás abban az értelemben, hogy valami újat csinálnának belőle.

A tényleges helyzet:

Mi a probléma?

A legtöbb konténeres cég nem válogat. Elviszi a konténert a legközelebbi lerakóba, kifizeti a lerakási díjat, kész. Ez gyors, egyszerű, de pazarló. Egy átlagos vegyes konténerben van 5-10 kg fém (amit be lehetne olvasztani), van 50-100 kg fa (amit el lehetne égetni hőenergiának), és van rengeteg beton és tégla (amit zúzni lehetne). Ehelyett az egész egyben megy a gödörbe.

Mit csinálunk mi másképp?

Saját válogató üzemet üzemeltetünk. Minden beérkező konténert kibontunk, a tartalmát géppel és kézzel szétválogatjuk anyagtípusonként, és csak azt küldjük lerakóba ami tényleg nem hasznosítható. Ez munkaigényesebb mint a konténert egyenesen a lerakóba borítani, de megéri: kevesebb lerakási díjat fizetünk, az anyagok egy részéből bevétel keletkezik, és az ügyfélnek alacsonyabb árat tudunk adni.

Mit tehet az ügyfél?

Ha az építkezésen szétválogatja a hulladékot (sitt külön, fa külön, fém külön), az nekünk is könnyebbség és az ügyfélnek is olcsóbb. A tiszta sitt konténer ára alacsonyabb mint a vegyes. Részletek a szelektív hulladékkezelés építkezésen cikkben.

Kapcsolódó